Édesanyám lánykori neve Kováts Mária volt. Apja Kováts Lajos kutatta úgy családja, mint felesége Schlemmer Joanna családja történetét. Több adat, a családunkat illetőleg a feljegyzéseiből származik. Ő ihletett munkáját folytatni és feltárni családunk történetét.
A legidősebb Kováts, akiről tudtam, Kováts Joannes volt. Úgy tudtam Meszlenben született, apja Napoleon elleni csatában Győrnél (Ménfőcsanak) 1809-ben halt meg, s árvaházban nevelkedett. Hosszú keresés után találtam csak meg. A zsidó vallásból konvertált, Sálfán keresztelték, a kőszegi Kelcz-Adelffy-árvaházban illetőleg gimnáziumban nevelkedett 1814-ig. 1918-tól a Bécsi egyetemen tanult, 1822-ben sebészi diplomát szerzett. Utána Pozsonyban telepedett le. 1824-ben polgárjogot kapott, „officinát” nyitott a Mihály kapunál az ú.n. Eder-házban, ahol kisebb sebészeti műtéteket végzett, fogakat húzott, kificamodásokat orvosolt, de borotvált is. 1822-ben feleségül vette özvegy Focknét, született Hübner Magdalénát. Házasságukból hét gyerek származott, négy ezekből kisgyerek korában elhunyt. 1833-ban felesége is meghalt. Három hónappal felesége halála után ismét házasodott. A 26 éves menyasszonya, Mittelbach Susanna apja pozsonyi szöllösgazda volt. Ükapánk második házasságából hat gyerek származott, közöttük dédapánk Kováts György is. Nagyapám feljegyzéseiben a gyerekek közül csak Susannát Prágában említi és egy másikat, de arról nem tudott közelebbit. Kováts Joannes mint nyugalmazott kerületi orvos halt meg 1859-ben.
Dédapám, Kováts György, 1843 november 30-án született Pozsonyban. Úgy mint apja ő is Bécsben tanult. Egyetemi tanulmányait, mint félárva, házi tanítóként finanszírozta. 1869-ben orvosi diplomát szerzett. Már mint fiatal orvos egyszer Pozsonyban Speneder Franz vendéglőjében felfigyelt a kocsmáros lánya, Fanny szép éneklésére, s 1872-ben összeházasodtak. Néhány évvel később, amikor apósa anyagi nehézségekkel küzdött, György kisegítette. Hálából apósa a szállodájában, a „Nemzeti szállóban” egy egész emeletet György és családja számára átengedett. 1897-ben a család átköltözött új neustifti villájukba.
Kováts György sokoldalú volt. Dolgozott mint Pozsony város főorvosa, mint rendőrorvos, 34 évig vezette a gyermekkórházat, Frigyes főhercegnek és feleségének, Isabellának háziorvosa volt, ő alapította a Grössling-fürdőt és a Prißnitz gyógyintézetet, jelentős szerepe volt a kolera-járvány leküzdésében is. 1873-ban megalapította a „Hallgatás” szabadkőműves páholyt a „Nemzeti szállóban”. Annak idején Ausztriában még tiltott volt a szabadkőművesség, de Magyarországon nem.
1907-ben hunyt el, csak 63 évesen.
Felesége Speneder Fanny rendkívüli tehetséggel megálldott énekesnő volt. A bécsi zeneakadémián Marchese-Castrone Mathildénél tanult. 1883 március 18-án amikor a szopránszolot énekelte Liszt „Szent Erzsébet legendájában”, Liszt Ferenc személyesen jelen volt a hangversenyen. Másnap Liszt meglátogatta a családot a Speneder szállóban, s Fannynak egy kis, miniatur zongorát hozott ajándékul amit később legidősebb fia Ferenc örökölt. Fanny a pozsonyi domban minden évben Cecilía ünnepén Beethoven-tól a „Missa solemnis”-ben a főszerepet énekelte. 1889 április 24-én Linzben egy hangversenyen Mendelsohn-Bartholdy „Paulus” oratoriumában a szopránt énekelte.
Kováts György és Fanny házasságából öt gyerek, Ferenc, János, Georgina, Lajos és Friderika származott.
Ferenc, a legidősebb gyerek zeneileg nagyon tehetséges volt, de mégis más pályára ment. Egy alkalommal, amikor anyja hangversenye után Liszt Ferenc meglátogatta a Kováts családot, a következő történt. Ferencnek meg kellett mutatnia, hogy milyen szépen zongorázik. Liszt megdicsérte és megkérdezte, hogy milyen hangszereken tud játszani. Ferenc csak egyszerűen azt felelte: „Mindegyiken!”. Csak 13-évesen misét komponált, amit a pozsonyi dómban elő is adtak. Háromszor házasodott, de azokról keveset tudok. Harmadik felesége Dohnányi Mitzi, a híres zeneszerző, Dohnányi Ernő húga volt. Ferenc jogot tanult Pozsonyban, Breslauban és Kolozsvárott. Ö maga is jogot tanított aztán Pozsonyban a kir. jogakadémián, majd a pesti müszaki egyetemen és Szegeden közgazdaságtan, ahol rektor volt. Foglalkozott ő numizmatikával is. Ferencnek utódjai nem voltak.
Kováts János (Jani) a katonai pályát választottan, kalandos élete volt. A 18-éves Mészáros Irma gyereket várt tőle. Irmát János családja nem fogadta be, s házasság a tiszti pályafutás mellett szintén nem jött számításba. Igy egy távoli rokon, Speneder Franz nagybátyja, vette el „pro forma” Irmát feleségül. Az egész eset, hosszú éveken keresztül, nagy családi titok volt. János és Irma aztán jóval később mégis összeházasodtak. Öccse Lajos feljegyzésében, így emlékezik meg róla: „1915-ben Przemýsl-nél (Galícia) orosz fogságba került és Krasznojárszkba internálták. Onnan ő özvegy Spenedernével, született Mészéros Irmával, „távházasságot” kötött. 1916-ban, amikor a krasznojarkszi fogolytáborból másodszor menekült el, sikerült neki Szibérián keresztül eljutnia a Kaspi-tóig, s tovább a Kaukázusig. Ott egy tatár bizottságnak felkelési tervet dolgozott ki. Perzsián keresztül Kis Ázsiáig vándorolt és végül az anatóliai vasúttal, Konstantinápolyon keresztül érkezett vissza Pozsonyba.” Politikai tevékenykedése miatt 1928-ban Pozsonyból el kellett menekülnie, elvesztve házát és kertjét. Ö volt az utolsó parancsnoka a 48-as gyalogezrednek. Érdekes módon, ez az az ezred, melyik 1809-ben Napolon ellen küzdött Győrnél, ahol állítólag János ükapja elesett. 1938-ban halt meg, a kereszturi katonai temetőben lett eltemetve. János és Irma kapcsolatából négy gyerek származott: Georg, Arthur, József és Baby. Georg mint szobrász Darmstadtban dolgozott. Lányai Dorothea (Nana) és Angelika (Geli) bajorországban élnek. Arthur (Turli) eredetileg állatorvos volt, később mint általános orvos Floridában élt. Gyerekei Monica, Julia és Timothy szintén az USA-ban élnek. József jogász volt, fiatalon halt meg. Babyról nem tudok semmit se.
Kováts Friederika, az idősebbik lány, Linzboth Mihály mezőgazdászhoz ment feleségül, öt gyerekük volt: Fanny, György, Mária, Frida és Mihály. Fanny készer házasodott, kettő lány volt, Braunauban élt. György a háború előtt magyar főkonzul volt New Yorkban, gyerekei nem voltak. Mária férje, Ámon Ferenc tiszt volt, kivándorolt fiaival (Pál, Sándor és György) Ausztráliába. Tavaly szerencsém volt Gyurit és családja egy részét Sydneyben megismernem. Frida első férje Petrik József volt. Második férjével Márton Jenővel és Petrik Mihállyal (Misi), fiával az első házasságból, az USA-ban élt. Misi Clevelandban élt, időként vele telefonáltam, a közelmúltban halt meg. Friederika legfiatalabb fia Mihály volt. Mihály fia Gyuri (Juraj) gépészmérnök, Pozsonyban él. Vele rendszeres kapcsolatban vagyok. Ő is segített nekem a családkutatásban és mindig részt vett a dunaszigeti családi találkozónkon.
Kováts Lajos az anyai nagyapám volt. Orvosi tanulmányai Budapesten 1902-ben fejezte be. Nagyon sokoldalú volt, így foglalkozott filozófiával, történelemmel, várostörténettel, ornitológiával és családkutatással is. Sok írott feljegyzést hagyott hátra, melynek java része a pozsonyi városi levéltárban található. Az egyetemen 1901-ben, ő az egyik vezetője az u.n. Kreutzer-mozgalomnak (tiltakozás „a hatalmon levők, a zsidó által vezetett sajtó és a liberális kormány ellen”). Apja fia politikai tevékenységét „klerikális agitációnak” minősíti, félti őt és kéri: „Lajos, gyere haza, hagyd azt a szerencsétlen politikát, jöjj apai keblemre!” Lajos a levélre nem válaszolt. Erre fel apja elátkozta és azt írja neki: „Maga már nem a fiam! Megtiltom magának, hogy apjának nevezzen! Kitaszítom a családból! ...” A kibékülés Zichy Géza gróf közbenjárására történt meg. A következő évekről irja jegyzeteiben: „1902-1906 mint asszisztensorvos dolgoztam a megyei kórházban az elmebeteg osztályon, ahol 500 beteg volt. A Paracelsus-i tanok értelmében újításokat (műhely, könyvtár, csinosabb betegszobák) vezettem be, hogy megszüntessem a sívárt benyomást, amit az intézet addig nyújtott. Végül is még teremtettem csodakertet, lugasokat, rózsa-ágyasokat, madárházat énekesmadarakkal, galambdúcot, fákat és így tovább. Ezek az újítások mind Paracelsus tanainak szellemének feleltek meg: szeretettel és örömmel gyógyítani.” 1908-ban megalapította az pozsonyi állat és madár védegyletet, 1912-ben pedig sikerült neki a várhegyi népkönyvtár megszervezése. Társadalmi tevékenységét mint tisztiorvos, kerületi orvos, városi tanácsos és a szociális (jóléti) osztály vezetője a városatyák sokszor gátolták, „kommunistának” bélyegezték, és csak a baloldali pártok segítségével tudta azokat megvalósítani. 1934-ben egy nő feljelentése után állásából felmentették. Bár a feljelentés rágalomnak bizonyult, Lajost állásába nem helyezték vissza és 1936-ban nyugdíjazták. 1937-től a magyar nemzeti mozgalomban vett részt (Toldi-kör, SZEMKE). 1941-ben a titkos rendőrség több társával letartoztatta és csak a magyar kormány közbenjárására tette szabad lábra 9 nap után.
Lajos 1911-ben feleségül vette Schlemmer Johannát (Jenny). Házasságukból négy gyerek származott: az anyám Mária, György (Gyuri), Johanna (Lucky) és Hella. Gyuri a második világháborúból nem tért vissza, tífuszban halt meg. Lucky Pozsonyban élt, Kurhajec Theodorral, nőorvossal volt házas, kettő fia volt. Péter és az élsportoló Pali, aki a szenior úszó világbajnokságokon még mindig kitűnő eredményeket ér el. Hella férjével, Gajdos Ernővel, a háború után kivándorolt USA-ba. Gyerekei nem voltak, férje elhagyta, korán halt meg.
Georgina volt Kováts György és Speneder Fanny legfiatalabb gyereke. Első férje az orr-, fül- és gégeorvos Fleischer Emil volt, annak halála után összeházasodott Hardtmuth Károly orvossal. Az első házasságából származott Fleischer Emil belgyógyász, akinek fia Juraj Pozsonyban élő pszichiáter. A második házasságból származott Karl, Londonban élt mint jogi tanácsadó, gyereke nem volt.
Kováts Györgynek volt egy fogadott lánya is, Scheuermann Elsa. Elsa férje Kozics Ferenc volt, az ismert fényképész fia, akit Elsa szeretője, egy szélhámos, megölt.
